Talán magyar eredetű, az Érmelléken őshonos. Kék, Tüdőszínű és Fehér változatai ismertek.
Tőkéje erős, dús, félmereven álló, vörösbarna, csíkos enyhén barázdált, lapított vesszővel. Virágja nőjellegű, lomblevele középnagy, kerek, szürkészöld, alig fényes, osztott. Érett fürtje középnagy, ágas, laza, széles. Bogyója kicsi, gömbölyű, pontozott, hamvas-piros, vagy hamvas-kékespiros, puha húsú, leves, tartós héjú.
Hosszú tenyészidejű, későn fakad, virágzik és nagyon későn érik. Fagyra, peronoszpórára, lisztharmatra érzékeny, szárazságnak, rothadásnak, molynak ellenáll.
Bora rendkívül finom illatú, zamatos, kemény, tüzes, magasabb minőségű.